Phytophthora-fajok az égereken (Alnus spp.)

Az Alnus-nemzetség (Betulaceae) 35 fajt foglal magában az északi félgömbön (http://www.discoverlife.org). Négy faj oshonos Európában: az A. incana (hamvas éger), az A. cordata (olasz éger), az A. glutinosa (mézgás éger) és az A. viridis (havasi éger). Emellett néhány európai országban kiterjedten ültették az Észak-Amerikában oshonos A. rubrát is (vörös éger) (Claessens, 2003). Az Alnus-fajoknak jelentos ökológiai szerepe van. Pionír nemzetség, amely jól turi a magas talajvízszintet és az idoszakos elárasztást. A leggyakoribb faj az A. glutinosa, amely egész Európában elterjedt 1800 m-es tengerszint feletti magasságig. Jól alkalmazkodott a nedves élohelyekhez és alapveto szerepet játszik a folyó menti ökoszisztémákban, mert a gyökérrendszere segíti a folyópartok stabilizálását, amely csökkenti az eróziót (Webber és mtsai., 2004). A mézgás égernek jótékony hatása van a talajra (porozitás, szimbiózis Frankiával), a vízminoségre (szurés, tisztítás) és a faunára is. Hozzájárul a madarak és rovarok biodiverzitásának növekedéséhez és a gyökérzete menedéket nyújt a halaknak. A hamvas éger (A. incana) széles körben elterjedt Közép- és Kelet-Európában. Délen jórészt hegyvidékeken él. Mint gyökérsarjakról hajtó pionír faj, amely mind a szárazságot, mind az elöntést jól turi, a hamvas éger igen fontos a lejtok és a folyópartok stabilitásának növelésében (Jung & Blaschke, 2004). Az olasz éger és a havasi éger sokkal kevésbé gyakori fajok, elobbi Korzika és Olaszország, utóbbi a középeurópai hegységek bennszülött faja (Claessens, 2003).